Pont egy éve kezdtem Duolingozni. Azóta egy kivételével minden nap csináltam legalább egy leckét. (A nászutas rohanásban maradt el egyszer, de a streak freeze megmentett.) Akkor még úgy voltam vele kipróbálom, ha egyszer erre kerül a sor jól jöhet, vagy akár csak utazgatásoknál is, persze csodát nem vártam tőle. És hogy mennyire volt hatékony? Spanyol sorozatokat nézve nem igazán éreztem úgy sok átjön, de persze a magyar felirat is elvonta a figyelmem. Viszont tegnap a taxiban meglepően sokat értettem abból, amit Mandi a sofőrrel beszélt. Aztán a házigazda nénivel való beszélgetése alatt is elkaptam ezt-azt. Lett valamilyen szintű alap szókincsem (közben a Drops applikációt is használgattam többé-kevésbé, az szavakat tanít képekkel, témakörökre bontva), és nagyon minimál nyelvtant, illetve kifejezéseket is tanított.
Egy év alatt, akár ennyi befektetett idővel is biztosan lehet sokkal hatékonyabbnak lenni, de játéknak felfogva egyáltalán nem éreztem kidobott időnek. Túl nagy beszélgetésekbe még nem fogok bonyolódni, de az életben maradáshoz elég:
Quisiera comer muchos callos porque los me encanta. Pero a mi esposa no. Tengo que comer todos.
(Azt, hogy a Duolingo se csodamódszer mutatja, hogy a fenti szösszenethez a „callos”-t nem tanította még meg, hanem előző spanyol utakon magamtól kellett megtanulnom.)
