Ezt a kis szobát béreljük kettőnknek az első pár hónapra amíg sikerül majd lakást bérelnünk. Pici, szűkös, de végül is minden van, ami kell. Kihúzható ágy, íróasztal székkel, nagy szekrény és egy polcos tároló. Elvileg van két lakótársunk, de még nem találkoztunk velük. Saját szobájuk van mindegyiküknek. Ha jól emlékszem a foglaláskor írtakra, az egyikük egy angol, a másikuk egy francia fiú. Az angol talán jövő hétig van, a francia május végéig. De nem biztos. A lakás közös részei, nappali, konyha, fürdőszoba közösen használhatóak. Mandit ez a bő 10 évvel ezelőtti valenciai erasmusos életre emlékezteti, Petinek új lesz. Biztosan mindkettőnknek új szituáció lesz kettesben egy kis szobában élni, míg Budapesten saját lakásunk volt. A lakásban lévő szobák kiadása Airbnb rendszerben is működik, így valószínűleg sok lakótársunk lesz az itt töltött hónapok során.
Miért nem bérelünk egyből lakást? Naivan, magyar gondolkodással azt hittük, hogy letesszük a kauciót és simán bérlünk lakást. A spanyol lakásbérleti törvény azonban a bérlőket védi, ha már egyszer beköltöztek, hiába van esetleg velük probléma, akkor is nehéz kilakoltatni őket. Emiatt mindenki megválogatja, hogy kinek adja ki a lakást. Hiába van pénzed, bizonyítsd is be, hogy tudod fizetni a lakást. Ehhez általában NIE szám (Spanyolországban élő külföldiek azonosító száma), spanyol bankszámla, (végleges) munkaszerződés, 3 havi számlakivonat szükséges. Egyelőre ezek egyikével sem rendelkezünk. Másrészt nekünk is sokkal megnyugtatóbb, hogy nem írtunk alá interneten keresztül egy hosszútávú szerződést egy általunk sosem látott lakásról a város számunkra ismeretlen részén, arról nem is beszélve, hogy létezik-e egyáltalán az a lakás, sok a csaló. Szobát havi fix áron béreljük, nagyjából 65-70%-a annak, amennyibe számítsaink szerint a lakás bérlés fog kerülni rezsivel együtt. Nem beszéltünk meg, meddig maradunk, elég kiköltözés előtt 10 nappal szólnunk, úgyhogy elég rugalmas a dolog.
Ha a spanyol lakásbérlés jogi oldaláról szeretnél olvasni, ajánlom egy spanyol-magyar ügyvéd néhány nappal ezelőtt megjelent cikkét a témában. Nekem sokat segített, hogy megértsem.
Többen kérdeztétek, hogy a bringákat hozzuk/hoztuk-e. Sajnos nem, nagyon drága repülőn bringát szállítani, speciális bringa szállító bőrönd kell hozzá, vagyis egy karbon bringát nem fogsz másba tenni és még úgy is sérülhet. Egy ilyen több, mint 100000 Ft-ba kerül. Nekünk nincs ilyen, ha bringázni utaztunk, mindig a helyszínen béreltünk bringát. Illetve ebben a kicsi szobában nem lenne hely a bringáknak, a bringás bőröndökkel együtt főleg nem.
Főleg Petinek, de mindkettőnknek nagy szívfájdalom, hogy nem tuduk hozni a bringákat, nagyon fognak hiányozni. Néhány mezt, nadrágot, kesztyűt és bringás cipőt azért hoztunk, hátha mégis sikerül a szobába bezsúfolni 1-2 bringát és akkor veszünk az átmeneti időre valami olcsó használtat vagy hátha kiugrunk egy hétvégére Mallorcára vagy a Kanári-szigetekre bringázni, egész olcsó repjegyek vannak Madridból.
Ha majd lesz „saját” lakásunk, azaz sikerül egy teljes lakást bérelnünk, akkor azért természetesen szeretnénk kihozni őket, egy csomó cuccal együtt, kocsival. Ez nem tudjuk mikor lesz. Majd alakul.
Hoztunk cserébe futócipőket bőven. Kettőnknek összesen 5 párat! A terepfutó cipők akár még túrázásra is jók lehetnek. Már több madridi futóverseny is be van tervezve.
Mandi emiatt hozta a korábbi maratoni érmeit is (mert ugye majd kelleni fog egy fotó instára az összes éremről a maraton után ), ami okozott egy kis meglepetést a biztonsági ellenőrzésnél. Kézipoggyászban voltak egymáson, az átvilágításnál pedig csak annyi látszott, hogy valami nagy beazonosíthatatlan fém izé. Amikor a hölgy felnyitotta a kis bőröndöt és megtalálta, a tavalyi római volt felül, elmosolyodott és ennyit mondott „De jó! Gratulálok!”. Csukhattuk is vissza a bőröndöt.
Szerencsére a poggyászfeladáson, biztonsági ellenőrzésen is átjutottunk különösebb veszteségek nélkül. Mandi kicsit aggódott, mondta is, hogy ha a hátizsákja tartalmával vagy méretével gond lenne, akkor inkább nem repül. Érthető, egy fullframe DSLR kamera 3 objektívvel és egy néhány hónappal ezelőtt vásárolt erős laptop van benne. A repjegy ennek töredékébe kerül. De szerencsére nem volt gond. Az egyetlen veszteség az utolsó pillanatban berakott objektisztító spray volt. Mikor ez bekerült a csomagba, Mandi hatalmas bőröndje már túl volt az otthoni Peti általi mérlegelésen, 31,4 kg-ot mutatott a mérleg. Innentől Mandi egyetlen plusz grammot sem mert belerakni, nehogy a reptéren több, mint 32 legyen. Így került bele meggondolatlanul az objektív tisztító spray a kézipoggyászba. A biztonsági ellenőrzésnél vettük észre – azaz az ellenőr, hogy 150 ml. Hupsz! Na mindegy, ennyi veszteség belefért, nem akartuk kiszedetni a már feladott, lefóliázott poggyászokat.