Kevés jobb dolog van nyáron a strandolásnál (főleg így az őszből visszatekintve a nyárra), ezért a saguntoi tengerpartozást követő hétvégére ismét valamilyen strandolási lehetőséget kerestünk. Ugyan az előző hétvégénk tapasztalatai alapján a tenger sincs elérhetetlen távolságra Madridtól, de annyira nincs is közel, hogy minden hétvégén leugorjunk. Strandolni azért mégis jól esik nyáron, ideje volt Madridhoz közelebbi lehetőségek után nézni. Míg én Magyarországon voltam, Peti volt a Madách egyesület szervezésében kajakozni, az ott készült fotók alapján pedig kicsit irigykedtem. Ezek alapján keresett Peti olyan helyet, ahol strandolni és kajakozni is lehet. Így találtunk rá Google Maps alapján a Playa de Bolarque-re és a Más que Aventura kölcsönzőre.
Utazásunkat némi utánajárás előzte meg. Autóval nagyjából 1,5 órara található Madridtól, keleti irányban. 9 órakor nyit a strand és 10 órakor a kölcsönző. Volt ahol azt írták, maximum 600, volt ahol azt, hogy 800 embert engednek be egy nap, és ha valakik napközben távoznak is, akkor sem engednek már be aznap több vendéget. Akár 600, akár 800 az a szám, arra jutottunk érdemes nyitás körül odaérni, nehogy 1,5 órát autózzunk potyára azért, hogy utána visszafelé is megtehessük mindezt strandolás nélkül. Így negyed 8 körül indultunk otthonról, felvettük az útitársakat és 9 körül oda is értünk a helyszínre. (Peti: elején kis autópálya, majd nagyrészt sima főút, végén viszont szűk, emelkedős, majd lejtős, kanyargós, egyirányú út, kifelé pedig ugyanígy egy másik hasonló.)
Az internetes leírásnak megfelelően leparkoltunk az autóval orral kifelé. Erre azért van szükség, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén könnyebb legyen menekülni. Elég komolyan is vették, a személyzet irányította az érkező autókat a megfelelő, meglehetősen szűk parkolóhelyekre. Már sorban állva várakoztak az emberek a nyitásra, beálltunk hát mi is. Jó pár perc várakozás után végre tényleg ki is nyitott a strand. A cobradoroknál (nagyon mosolyogtam ezen a póló feliraton – magyarul leginkább behajtónak, díjbeszedőnek fordítanám a szót) lehetett készpénzzel jegyet vásárolni. Szerencsére mi olvastuk a netes leírást és készültünk készpénzzel, de többektől hallottuk, hogy kártyával szerettek volna fizetni, de nem tudtak. Annak, hogy csak készpénzt fogadnak el, elég prózai oka van: közel s távol nincs térerő. A jegyek mellé kaptunk még egy menekülési tervet, amit kértek, hogy tanulmányozzuk. Nem viccelnek az esetleges vészhelyzet lehetőségével. Ez elsőre ijesztőnek tűnt, hogy mégis mi a fene történet itt, hogy ennyire készülnek rá, ugyanakkor visszagondolva, miután a nyár folyamán hallottuk a híreket mindenféle tűzesetről szerte a világból, inkább megnyugtató, hogy van tervük ilyesmire.
A hely gyönyörű, az első pillanattól kezdve lenyűgözött minket. A strand egy folyóról nyíló öböl partján terül el. Sziklafalak veszik szinte mindenhonnan körbe, olyan ez köztük, mint egy kis tisztás. A törülközőinket puha zöld, gondozott fűre, fák árnyékában tudtuk teríteni. (Peti: vannak asztalok padokkal is, öltöző, zuhanyzó, wc.) Elhelyezkedtünk, természetesen muszáj volt mindent körbefotózni, majd szép lassan eljött a kölcsönző nyitásának ideje is.
Azaz a nyitvatartás szerint eljött volna, de ezt is spanyolosan kezelték és kicsit várni kellett rá. Különböző vízisport-eszközöket lehet bérelni, kajakot, vízibiciklit, talán SUP-ot is. Mi a kajak mellett döntöttünk, ahogy eredetileg is terveztük. Alapból két személyesek, de lehet őket három személyesre bővíteni. Mivel mi négyen voltunk, ezért kettőt béreltünk, mindegyikbe ketten ültünk. A lányok az egyikbe, mi pedig a másikba Petivel. Eredetileg nagyjából két órás bérlésben gondolkodtunk, de míg várakoztunk Peti meggyőzött mindenkit, hogy menjünk inkább háromra.
Meredek sziklafalak mentén vezetett az utunk, láttunk barlangot, sziklamászókat, más kajakosokat, kis jachtkikötőt. Minden gyönyörű volt. Ugyanakkor a kajakozás bizony nem könnyű sport, főleg úgy, hogy nem szoktunk karra gyúrni és semmilyen kart igénylő sportot sem végezni. Bizony hamar elfáradtunk és egy idő után már kicsit unni is kezdtük. Elég lett volna két óra. De azért nem álltunk meg előbb, ha már kibéreltük, mentünk. (Peti: ahol előzőleg voltunk kajakozni, ott egy gát vetett véget az „útnak”, 2 óra alatt az egész bejárható. Itt sokkal hosszabban lehetne menni, talán aki edzésben van se érne végig egy nap alatt.)
A kajakok visszaadása után következett az ebédidő. Közvetlen a kölcsönző mellett található a strand egyetlen büféje. Ugyan én csomagoltam magamnak szendvicseket, de a kifüggesztett étlapon olyan jól hangzó kaják voltak megfizethető áron, hogy én is elgondolkodtam, inkább ott eszem. Sajnos mikor kértem volna az ételt, jött a kellemetlen meglepetés, mondták, hogy azt az étlapot ne nézzük, csak a másikat, amin csupán szendvicsek, hotdog, saláta és italok szerepeltek. A többiek választottak maguknak egy-egy melegszendvicset, én inkább maradtam a saját otthonról hozottnál, csak egy gazpachot és egy kávét kértem. A „hatalmas adag” bolti dobozos gazpachot egy műanyag kávés pohárba töltve szolgálták fel 2€-ért, az előre lefőzött kávét pedig termoszból töltötték. A szendvicsekről azt mondták a többiek, egész jók voltak.
A délután nagyrészt pihenéssel telt és kicsit fürödtünk a vízben is. Sajnos pancsoláshoz hűvös volt. Peti számított erre, mondván mégis csak folyóvízről van szó, én viszont nem hittem neki és meglepett. Miután sikerült belemerészkedni úszásra számomra már alkalmas volt, mozogni kell benne.
Többször körbenéztünk, próbáltuk számolgatni, vajon mennyien lehetnek a strandon. Egyáltalán nem éreztük tömegesnek a helyet, de nem tudtuk eldönteni, hogy ilyen kényelmesen elfér ott többszáz ember vagy aznap nem értük el a létszámkorlátot. Az utóbbira is van esély, mert aznap voltak a spanyol választások.
Összességében egyértelműen ajánlom a helyet. Ha a víz kicsit melegebb lenne, simán azt mondanám, hogy felesleges tengerpartra menni, ha harmadannyi távolságra sokkal jobb strand van. Így viszont azt mondom, hogy mindkettő szuper, de nagyon más a kettő. 🙂 Étellel-itallal szerintem mindenképp érdemes készülni, mi a strandról hazafelé döntöttük el, hogy beruházunk egy hűtőládára és egy hűtőtáskára.
