A spanyol egy erősen katolikus nép, itt a húsvét nem a nyusziról és a hímes tojásról szól, mint otthon (meg nem is a hóról), hanem sokak szerint nagyobb ünnep, mint a karácsony, tele különböző vallási szertartásokkal, rituálékkal. Itt nagypéntek mellett nem is a húsvét hétfő a munkaszüneti nap, hanem (pár tartomány kivételével) a nagycsütörtök. De az egész nagyhét (Semana Santa) kiemelt jelentőséggel bír, már virágvasárnap elkezdődik, és húsvét vasárnapig tart.
Először gondoltuk kihasználhatnánk a 4 napos hosszú hétvégét valamilyen utazással, de mivel sokan így tesznek, nem igazán barátiak az árak (repülőjegy, vonat, szállást már nem is néztünk). Akkor maradjunk Madridban. És ha már itt leszünk, nézzünk szét, milyen programok lesznek. A különböző miséket inkább kihagyjuk. Bár biztos valamennyire érdekesek, de másfél évvel ezelőtti látogatásunkkor megnéztünk egyet a katedrálisban, valóban az volt, de egyszer elég. Ráadásul most biztos jelentős, a szokásosnál is sokkal nagyobb tömeggel kéne számolni. Lesznek komolyzenei (Bach, Mozart) koncertek templomokban, azt viszont megpróbálhatnánk. Végül vagy én néztem valamit nagyon félre, vagy az infó nem volt jó, de a neten talált csütörtök délután 6 órai koncert a San Ginés parókián igazából egy mise volt. Kicsit belehallattunk, aztán távoztunk.
A több helyen kötelezőnek írt programok a körmenetek (procesiones). Ez több nap és helyszínen is történő felvonulás, mikor különböző színű Ku-Klux-Klán ruhás emberek (én kérek elnézést) vonulnak végig a belvároson. Aki ismer, tudja, hogy nekem semmi sem szent, és bár senkit nem akarok megbántani, de azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, aki az ILYEN, ILYEN, vagy ILYEN öltözékekről erre asszociál. Szóval a menetek hatalmas szobrokat magukkal cipelve járják az utcákat, és több leírás alapján ez kihagyhatatlan látványosság.
Mi a Jesús „El Pobre” y Dulce Nombre körmenetet néztük ki elsőre, ahol Újpest szurkolók vadásznak fradistákra lila ruhában vonulnak fel. A leírások alapján különösen látványos, ahogy a hatalmas szobrokat kihozzák a templom kapun. Kivételesen időben, 15-20 perccel hamarabb odaértünk volna, gondoltuk kiderül mennyire lesz tömeg, mit lehet majd látni. De a templom előtt két utcával már lezárásba is botlottunk, ahol út két széle végigkordonozva, a kordonok mellett pedig millió ember. Esélytelennek tűnt továbbmenni, letáboroztunk hát. Ahogy telt az idő, és páran feladták, sikerült a második sorig előre jutni. Csak aztán nem volt egészen egyértelmű, merre lesz a menet, mert a kordonok között az utca végén is emberek álltak, így az csak másfelé tudott kanyarodni. Végül messziről nézhettük csak a tömeg feje fölött, ahogy nagyon lassan lila „csuklyák” tűntek fel, valamivel füstöltek is, és előbb-utóbb a nagy szobor is megjelent. De a menet hihetetlenül lassan haladt, folyamatosan megállt. Néha taps szólt, talán valamilyen műsor is volt. Szűk egy óra után feladtuk, és úgy döntöttünk hazamegyünk.
Kiderült, ez sem lesz olyan egyszerű, mert keresztezni kellett a menet további útvonalát. Ami persze millió embert, sok helyen szinte áthatolhatatlan tömeget jelentett. Itt-ott emelvényen kamerás emberek, a TV-t is érdekelte a dolog. Előtte az Interneten 19:30-as indulást találtam, most valahol 18:30-at írnak. Helyben is próbáltunk rákeresni az útvonalra, ahol azt találtuk 00:30-ig tart, most viszont másik oldal szerint akár 2-ig is eltarthat(ott). Végül sikerült elvergődnünk a metróig, ezt már nem vártuk meg.
Vasárnap lesz még egy dobos felvonulás is, ahol száznál is többen menetelnek a nyakukba akasztott hangszerrel a Plaza Mayorig, az is érdekelt volna, de félek tőle sokkal többet abból sem látnánk. Idénre valószínűleg ennyi lesz nekünk a húsvéti programozás Madridban, a maradék időt inkább pihenéssel, a természetben, vagy csak a város többi helyén turistáskodva töltjük. És sajnos ajánlani sem tudom senkinek, lehet csak nekünk volt balszerencsénk, de úgy érzem hiába látványos esetleg, ha valaki rendesen látni szeretné jó pár órával hamarabb ki kell mennie, és egy helyben állva várakoznia az egyre növekvő tömegben.
Aki viszont látni szeretné mi miről maradtunk le, ITT röviden megnézheti.
