Moziban jártunk. Mivel spanyol nyelvtudásom továbbra is annyira stabil, mint a Forint árfolyama, ezért természetesen felirattal, spanyol felirattal néztük meg a filmet. És magyar hanggal. A madridi magyarok Facebook csoportban bukkantunk rá hétfőn, hogy másnap este lesz egy kis művész moziban(?) a Magyar Filmklub idei első vetítése, az Anyám és más futóbolondok a családból ( https://port.hu/…/anyam-es-mas…/movie-153001 ) című film. Neten jó értékeléseket találtunk róla, érdekesnek hangzott, a 3,5 eurós jegyár is egészen baráti volt (benne ajándék magyar borral, amit megfelelően asszimilálódva a közegbe jól le is késtünk), és bár már csak az első sorban volt egymás melletti szabad hely, de gondoltuk megnézzük.
A filmet egy rövid spanyol köszöntő, majd kicsit hosszabb magyar-spanyol bemutatás vezetett fel. Megtudtuk, hogy eddig jellemzően ’56 tematikájú filmek kerültek e Filmklub keretében vetítésre, most egy kicsit hosszabb időszakot fog lefedni a következő majd 2 óra, ami egy család, egy nő életét végigkövetve mutatja be a magyarság történelmét a XX. században. A fő motívum a költözés. 1911-ben született főszereplőnk épp csak átlépve a XXI. századba élete során 27. alkalommal költözik. És költözött, mert kellett, költözött, mert menekült, hol a nyilasok, hol a kommunisták elől, költözött, egy jobb élet reményében, költözött félelmében, költözött, mert nem maradhatott. És nézte ezt a nézőtéren a hol kacagó, hol magába mélyedő maroknyi ember. Jó részük magyar anyanyelvű, akik ha talán nem is ennyiszer, de legalább egyszer az életükben túl vannak egy jelentős költözésen. Elgondolkozhattak, vajon az ő sorsukban hol vannak a párhuzamok a filmmel. Tényleg menni kellett? Sajnos sokszor a film is csak utólag adta meg a szomorú választ.
Szerencsére nem csak a költözések, hanem a poénok is véget nem érően követték egymást, nem engedték a téma súlya túlzottan lehúzza a nézőt. A film végén is volt egy rövid kis levezetés, majd beszélgetés, sajnos leginkább spanyolul, így csak szavakat kaptam el belőle, és nagyjából értettem a beszélgetést. Ott is felmerült a bennem is előjövő kérdés, vajon a kevés spanyol, esetleg betévedő más nemzetiségű mennyit értett a filmből. A magyar történelem mélyebb ismerete nélkül mennyire lehetett követni a történetet. Mielőtt Spanyolországban magyar filmet néztünk volna spanyol felirattal, Magyarországon néztünk többször hol otthon, hol moziban spanyol filmeket magyar felirattal. Közte például Almodóvar Párhuzamos anyák ( https://port.hu/…/parhuzamos-anyak-madres…/movie-233298 ) című drámáját. A polgárháború, és hatása a spanyol családokra ott is központi téma lett, és bár a film mélyebb tudás nélkül is élvezhető volt, de úgy éreztem könnyebben megérthető, átélhető lett volna vele. Itt ez most valószínűleg hatványozottan igaz. (A jelenlévő spanyolok bólogattak, hogy értették, és a film áthozta a történelmet – Mandi)
Kis érdekesség még a filmről, hogy a debreceni utcai jeleneteket szülővárosomban, Vácott forgatták, pár utcányi környezetében annak a háznak, ahol életem első sok-sok évét éltem. A végén pedig most kép helyett szerepeljen egy videó, ami akár a film rövid összefoglalása is lehetne: https://www.youtube.com/watch?v=kPGLLxQR_SU
